A Rototom ska szempontból

Majdnem két hónap telt el, hogy Európa legnagyobb reggae fesztiválján járt stábunk. A 19. Rototom Sunsplash, mint arról korábban már beszámoltunk bővelkedett ska koncertekben, és más a stílushoz tartozó kulturális eseményekben. Most egy rövid ízelítőt adunk belőle megspékelve néhány saját videó felvétellel is, és készítettünk egy interjót Earl Gateshead-del, aki a Trojan Soundsystem alapító tagja és bizony már 1976 óta selectorként tevékenykedik. Készítettünk hozzá magyar feliratot is remélhetőleg élvezni fogjátok. Másrészről ennek az interjónak a közlésével szeretnénk kedveskedni a neves selectornak, hiszen ma (azaz október 8 – án) ünnepli születésnapját.  Mint minden reggae fesztivál ebben az évben a Rototom is Jamaica 50 éves szabadságát ünnepelte, hozzátehetjük megfelelő méltósággal, szuper táncba kergető line és lány uppal. Már az úgy nevezett elő-fesztiválon sem csak a roots legendák (Pablo Moses és Mighty Diamonds) tettek ki magukért, hanem a korai toaster style egyik klasszikus figurája, a tavalyi fesztivál nagy győztese Dennis Alcapone is színpadra állt Winston Reedy-vel, és egy szuper kis show-t dobott össze csak egy slukknyi betekintést engedve, hogy mi is vár ránk a következő 7 napban.

 

Hozzáteszem, ha bármikor készültök majd a Rototomra egy valamit véssetek eszetekbe: ez a fesztivál a non-stop bulizásról szól. Lehetetlen megnézni minden koncertet, eseményt, ott lenni mindenhol ahol akarunk egyenlő a mission impossible-val. Több dolog is akadályozhat minket ebben. Egyrészt a nyelvi korlátok, érdemes megtanulnunk spanyolul (esetleg katalánul, és nem csak azért,  hogy a Kata lányoknál boldoguljunk) ahhoz, hogy minden zökkenőmentesen menjen, másrészt képtelenség elszakadni a gyönyörű tengerparttól időben, hogy az este 8-kor kezdődő nagyszínpadi eseményekhez odaérjen az ember. Szóval érdemes kialakítani a program tudatában valami stratégiát. Vagy úgy jártok, ahogy mi is. Augusztus 16, a ska egyik alapító atyja nehézkesen ugyan, de a színpadra érkezik Derrick Morgan és a Ruff Cut Band. Még jó, hogy profi a hangosítás és a kempingben is hallható a muzsika. Ami feltűnt, hogy a nagy öreg minden második szava Rotom Rotom Fesztivál, megbocsátjuk, hiszen annak is örülhetünk, hogy élőben hallhatjuk és a skankingelés megindul a francia valamint olasz szomszédok társaságában a sátrak forgatagában. Szerencsére a Rototomról sok jó minőségű felvétel készül, ami nem csak a youtube-n, hanem a Rototom saját internetes TV- jén is elérhető a http://www.rototom.tv/ címen. Itt számos teljes koncertet is találhattok jó minőségben. Visszatérve, hogy milyen is lehetett a Derrick Morgan koncert annak itt egy emlékeztető.

Ska ügyileg ezen a napon már sokat nem kaptunk a nagy színpadon, szóval ki kellett várnunk a hajnali fél hármat, amikor is beindul a Ska Club színpada, addig is összefutottunk régi ismerőseinkkel a Ska Club ceremónia mesterével, Figue – vel, aki egyébként a Black Up Sound MC-je és selectora is egyben, vele arról tárgyaltunk, hogy kivel lenne érdemes később majd interjút készíteni, illetve milyen más eseményekre lenne érdemes odafigyelni a nagy forgatagban. Figue örült, hogy látott minket ismét, persze a szervezők rövidségével magyarázta el, hogy mikor és hol legyünk interjú ügyben, hozzátéve, hogy a Rototomon külön igaz “az ember tervez…” kezdetű magyar szólás – mondás. Jah nem úgy akarta, ahogy mi, így igazából egy interjú készült, de erre később még visszatértünk. A Ska Club napi felállása szerint minimum egy (néha kettő) élő zenekar és két – három soundsystem húzta a talp alávalót, a szervezési munkák pedig a Liquidator Records fejét Tony Face-t dicsérték. Számos spanyol, katalán, valenciai, madridi zenekar, sound vonalon pedig jamaicai, japán, angol veteránok is a színpadra léptek. Az első nap zenekara a Gramophone Allstarz, utána a mottót nem feledve, hogy “éjjel – nappal szól a ska”  3.45 – kor kezdtek barátaink a Black Up Sound-dal. Teljes megőrülés. Másfél órás szett, jobbnál – jobb klasszikusok a lemezjátszón.  Mikor már azt hitted, hogy vége egy újabb DJ fogta a lemeztáskáját, tulajdonképpen a napfelkeltéig fokozta a hangulatot, 5-t ütött már az óra “nem térhettek még nyugovóra”. Majd talán 6.30-kor.

 

Figue és fé Sebő - Livity pólóval

A második napon tovább folytatódott a hektikus pörgés és egyeztetés az interjók  ügyében, sok előrehaladást nem vehettünk észre, a klasszikus válasz az “a la  manana”, azaz majd holnap barátom. Ez a fajta hozzáállás ne szegje kedvünket,  illetve az sem, hogy a nagy sztárokat szinte lehetetlen mikrofon elé állítani.  Ennek az egyik legegyszerűbb oka, hogy a koncert után, vagy éppen előtte már  adnak jó néhány interjót a Rototom helyi médiáinak. (ezekből van jó pár) Ezután  pedig nem sok esély marad a többi médiának, nem beszélve arról, hogy amint azt  már említettük, érdemes spanyolul tudni, ha boldogulni szeretne soron kívül az  újságíró, vagy éppen a szórakozni vágyó. Szóval második nap Ska Club a 2Tone  szerelmesei örülhetnek színpadon a 2Tonians, őket követi King Hammond  így  két zenekar is szórakoztat minket, hogy utána Sir Lord Tennant is bemutassa,  hogy milyen bakeliteket gyűjtött be az elmúlt években.

A szombati, vagyis a harmadik nap még mindig a helyi, spanyol tehetségeké  vagyis több száz Barca huligán tombol a sör és ganja kombóval kora reggelig, Los  Granadians az élő  zenekar, és ismét két soundsystem zárja, vagy inkább kezdi a napot.

Vasárnapi ska muzsikánkat ad meg Urunk…Elérkezett a nemzetközi esemény. A felkelő nap országából érkező zenekarok és sound. A japánokkal már a sajtó sátorban is összefutunk, de a körülmények katasztrófálisak, szóval interjú elmarad, és csak találgathatjuk, hogy ki azok a szemrevaló gésák a sok szamuráj között. Persze a fellépések alkalmával erre is választ kapunk. A Japonicus Matsuri keretében színpadra lépett a Tex & Sun Flower Seeed, amely egy energetikus modern ska banda számos rockos és punk beütéssel. A szemrevaló lány pedig a billentyűknél mutatja be tehetségét.

A zenekart pedig egy japán sound követi, az általunk tolmácsnak elnézett gésa legnagyobb meglepetésünkre a cd lejátszók mögé táncolja magát, és széles mosollyal ötvözött színpadi show-val kápráztat el minket. Ezért már érdemes volt fent maradni hajnalig, de tényleg. Sok klasszikust nem játszanak hanem a ma sok helyen a ska már meg nem mondható hányadik vonalához tartozó nóták cd-ről pörögnek, igazából a japán precízség és a selectorok egymás iránti, valamint a zene iránti tisztelete ami ámulatba ejtő. Meghajolva adják át egymásnak a staféta botot a selectorok és élvezik, amit csinálnak.

A nemzeti ünnep számunkra mindig hoz valami jót a Rototomon. Idén Max Romeo koncert őrületes show, minden egyes pillanat magáért beszélt, a legmegkapóbb pillanat talán ahogy engedi fiait a nagynevű művész a mikrofonhoz lépni és kezdődik az őrület. “I’m gonna put eye….” hangzik fel az első sor és máris pullup…Azért ezt hallva még mindig elszorul a torok…

Aztán éccaka irány megint a Ska Club. A Bandits – ről lecsúszunk, pedig biztos jó banda, de Earl Gateshead – ről már nem. Ugyan úgy mint tavaly idén is Natty Bo-val érkezett a  Trojan Sound selector, és a ska zenész egymás után következő showja megmutat mindent a ska-ból. Az első incidens is megtörténik (az egyetlen amit láttunk), az egyik ska rajongó az első sorból mutogat Natty Bo-nak, kevésbé odaillő dolgokat, Figue egy idő után megunja és megregulázza. Igazából ugyanez az ember később önmagából kikelve táncol a Skatalites-ra és mutatja, hogy ez az amire várt.

Egyébként Earl Gateshead és Natty Bo az idei év Ska Club felelős soundjának is tekinthettük mert nem csak kétszer léptek fel, hanem a helyi erőkkel együtt szerveztek egy tánc és énekversenyt is. A táncversenyt pedig a tengerparton tartották, Videót itt is készítettünk, szóval inkább az beszéljen, mint mi szaporítsuk a szót.

Az utolsó előtti napra már a fáradtság nagyon kikészített minket. Ez a nap is a nemzetköziség jegyében telt, egy igazi reggae legenda, producer látogatott el a Ska Clubba még hozzá Chin Clive. Akinek ez a név nem mondana semmit az szégyellje magát és olvasson többet Roots Rockers-t. A Rototom beharangozónkból ugyanis ez is kiderült, legyen most itt annyi elég, hogy az ő édesapja hozta létre az egyik első jamaicai stúdiót a hőskorban, ami Randy 17 néven ismerhetünk, illetve ma a VP kiadó egyik zenefelelőse.

 

Tony Face Liquidator Records

Ez a nap lett volna a Mighty Fishers nagy lehetősége – legalábbis ami a spanyol bulit illeti – azonban az infóink, amit induláskor kaptunk igaznak bizonyultak, hogy néhány nehézség miatt nem jöttek a srácok. Ezt nagyon sajnáltuk és rossz volt nézni a sajtóirodában az áthúzott nevüket a nagy plakáton. Remélhetőleg majd jövőre. Probléma azonban egy szál sem, helyettük beugrott Tony Face a Liquidator kiadó tulaja és tolt egy jó kis soundsystem show-t megmentve az estét.

Már csak egy nap volt hátra, amikor Figue barátunk jó hírrel szolgálhatott. Earl Gateshead kötélnek állt interjó ügyben. Ez talán az utolsó nap legnagyobb híre volt, hiszen ekkor még egy beszélgetés sem volt tarsolyunkban, így készülve a dologra, próbáltuk a nem egészen megfelelő viszonyokat csökkenteni. Így a 13 perces videóhoz készített e cikk írója – életében először – magyar feliratot is, ami lehet, hogy nem a legprecízebb időzítés szempontjából, de talán megbocsátjátok ezt nekünk. Néhány képet is még ideillesztünk. Jó szórakozást és Boldog Születésnapot Earl Gateshead-nek!

 

Earl Gateshead & Sebő - Trojan Sound meets Afro-soul & rudetown.hu
Happy Earthstrong Mr. Selecta

Be the first to comment

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .