A következő cikkben bemutatjuk, hogy miként indult be a Beverley’s Records és vált a jamaicai zeneipar egyik meghatározó és megdönthetlen oszlopává. Leslie Kong vezetésével a kiadó 1962 és 1971. között vezető szerepet töltött be a szigetországban, illetve sokat tett azért, hogy külföldön is sikereket érjen el a jamaicai zene.
A legendás Beverley’s Records és a „Beverley’s” alkiadó szószerint egy teljesen véletlen találkozón jött létre Leslie Kong és akkor még James Chambers néven ismert Jimmy Cliff között, 1961-ben.
Leslie Kong az idősebb fivérei segítségével egy éttermet, egy fagyizót és egy Beverley’s néven futó lemezboltot vezetett a kingstoni Orange Streeten. A fiatal Jimmy Cliff ekkor kezdett a Kingston Technicalban. Kong éttermét mindennap útjába ejtette az iskolába menet. Más fiatal sikerén felbátorodva aztán Cliff is elkezdett szövegeket írni, hogy bekerüljön a zene iparba, de ez a próbálkozása sajnos nem járt sok szerencsével. Egy este Cliff záróóra előtt betért az étterembe, hogy bemutassa a „Dearest Beverley” dalát, melyet a Kongéknak írt.
Bár Kongnak a dal nem igazán jött be, tetszett neki a fiú hangja és a tény, hogy dalokat ír. Cliffet arra ösztökélte, hogy találkozzon Derrick Morgannel, aki akkor már elismert előadó volt. A találkozót követő napon Morgan és Cliff együtt keresték fel Leslie Kongot, hogy elmondják Cliff nagyon ígéretes. Érdekesmód, a 14 éves Jimmy Cliffnek elszántságával sikerült meggyőznie a Kong fivéreket, hogy a lemezboltjukban nem csak a más kiadók által megjelentetett lemezeket árulják, hanem adjanak ki saját kiadványokat is. Így el is indították a saját kiadójukat Beverley Records néven, amivel egyidőben Jimmy Cliff zenei karrierje is elstartolt. Kong nem csak Cliffnek, hanem más előadóknak is segített számokat felvenni, de ezek nem lettek slágerek. Cliff harmadik dala, a „Hurrican Hattie” befutott, de nem annyira, mint a „Miss Jamaica”, amely berobbanása után Leslie Kong sosem nézett már vissza.
Leslie Kong előadói jobb fizetést kaptak (biztosan jobbat, mint amit Coxsone vagy Prince Buster adott) és Jimmy Cliff felemelkedésén keresztül több lehetősége nyílt tehetségeket toboroznia a Beverley-hez, beleértve Bob Marley-t, akinek az első két számát, a „One Cup Of Coffe”-t és „Judge Not”-ot is a Beverleys vette fel. A hatvanas években Kong rengeteg jamaicai slágert adott ki, mind a Ska, a Rocksteady vagy a Reggae korszakon keresztül. Olyan előadók, mint Stranger Cole, Joe Higgs, Desmond Dekker, Toots Hibert & the Maytals, John Holt vagy Derrick Morgan is aláírt a kiadónál. Utóbbi súrlódáshoz is vezetett Morgan és Prince Buster közt, mivel Buster úgy érezte, hogy Morgant félrevezették, hogy aláírjon egy kínaihoz. Ami tiszta volt, az az, hogy Kong jobban fizetett Busternél és a két fél elkezdett egymás hegyén hátán számokat megjelentetni a hallgatóság örömére. Kong és Derrick Morgan felvették a patrióta ska slágert, a „Forward March”-ot, amely Jamaica szuverén államként való megszületését ünnepelte. Ezt követte „Housewives’ Choice” és a „Blazing Fire” című slágerek.
Mint sok jamaicai-kínai, akik beléptek a zene iparba a kései ’50-es és a korai ’60-as években, Leslie Kong is hozta magával az üzleti érzékét. Az egyik példája ennek, hogy bevásárolta magát az Island Recordsba Chris Blackwell és Grame Goodall társaságában, valamint szerződést kötött Blackwellel, hogy ska lemezeket szállít az Egyesült Királyságba. Blackwell aztán kivásárolta Kongot és Goodallt is az Island Recordsból, majd 1967-ben Kong újra közös vállalkozást indította Goodall-lal, hogy a Kong által megjelentetett rocksteady és early-reggae számokat a Pyramids alkiadón keresztül az Egyesült Királyságban is kiadják. A megállapodás 1969-ben jött létre, majd hasonló kapcsolatot épített ki a Trojan Records-cal is.
Kong üzleti érzéke eredményezte, hogy ő lett az első jamaicai producer, akinek sikerült nemzetközi slágert felvenni. Ez a szám nem más, mint Desmond Dekker 1967-ben kiadott „Shanty Town”-ja, majd két évre rá az „Israelites”-t is sikerült a brit slágerlisták élére feljuttatnia (1969. áprilisa) az amerikai slágerlistákon viszont csak 9. helyre jutott (1969. július). A kislemezből amúgy közel 2 millió példány kelt el világszerte. Az early-reggae érában együtt dolgozott a The Wailers-szel a „The Best of The Wailers” albumukon, melyet maga a zenekar kiadásra méltatlannak ítélt. Bunny Wailer teljesen fel volt háborodva a megjelenésen, és csak annyival kommentálta, hogy
„Kong, egyszer ezért holtan fogsz összeesni”.
Kong tovább állt és más eladókra koncentrált inkább, Így születhettek meg a The Pioneers – Long Shot Kick The Bucket, a The Melodians – Rivers Of Babylon és Sweet Sensation slágerek. De Kong kezei alatt látott napvilágot a The Maytals „54-65 Was My Number” dala, vagy a brit slágerlistás „Monkey Man”. De Konggal együtt dolgoztak olyan előadók is, mint a The Gaylads, Delroy Wilson, Bruce Ruffin, Ken Boothe vagy például Roland Alphonso, aki számtalan zenét hozott össze Kong számára a rocksteady érában.
Kong a hetvenes évek hajnalán felért a csúcsra, ekkora már a reggae átvette a vezető zenei stílust Jamaicában, mikor is beteljesedett Bunny Wailer átka és Kong hirtelenséggel elhunyt. 1971. augusztus 9-én, szívroham vitte el.
