Amikor megtörtént a reunion, nem volt nehéz kimondani, hogy nem vagytok már annyira fiatalok többé. A korotoktól eltekintve a szívetekben még mindig fiatalok vagytok, erről az utolsó két anyag is árulkodik. Viszont már-már kézzel fogható a hamarosan megjelenő új lemez.
Az interjút az American Oi! szerkesztői készítették Merijn-nel.
Először is beszéljünk arról, hogy ez a gazember társaság miként alapított bandát. Mi a sztoritok?
Elmer és Marlon alapította a zenekart, amikor 13-14 évesek lehettek, találkoztak egy Close Combat próbán. Elmernek és zenekar eredeti basszerosának, Larnnak is a bátyja játszott a Close Combatban, így mind kettőjük többé-kevésbé az Oi! zenével nőttek fel. Ők a foci meccsekről már ismerték Marlont és a Jaspert a dobos pedig szintén a környéken nőtt fel. Így állt össze a zenekar aztán.
Kinek a zenéje hatott rátok? Bármi nem szokványos? Melyik volt a kedvenc Culture Club számotok?
Nos, eredetileg a Cockney Rejects, a 4Skins, a The Ejected és a The Business vonala tetszett. Ismered a listát. A kortárs zenekarok közül pedig a Hard Skin. Később nagyon sok The Chiselt, Chubby and the Ganget, Crown Courtot, Rixe-t, Brutal Bravot, Noi!se-t és The New York Hounds – ot hallgattunk, talán ezért is lehet ezeket egy kicsit visszahallani az új lemezen.
Mindenki számára a „Do You Really Want You Heart Me?” a kedvenc Culture Club szám, de mi inkább a Wham! felé húzunk!
Jól ismertek vagytok az élő koncertjeitekről – melyik a kedvenc? Mennyire hiányzik a koncertezés?
Sok kedvenc bulink van. Oi! This is Tegelen gyakorlatilag a top. A barcelonai Beach, Beer and Chaos szintén az. Az Endless Summer-es bulik és a prágai Famu klub bulik is a legjobb emlékeket juttatják az eszünkbe. Nem elfelejtve persze a Perkelével közös jótékonysági bulinkat a Conne Islandért.
Rohadtul hiányzik a koncertezés! Az előző albumunk az első lezárások alatt jelent meg, így minden promóbuli elmaradt. Nagy szívás, hogy egy új kiadványt nem tudtunk élőben is bemutatni.
Mennyire épül be a zenétekbe a futball szeretete, illetve ti a cricketet vagy valami furcsa dolog iránt rajongtok?
Általánosságban véve, hogy szeretjük a focit, érezheted számaink hangulatában, a maguk himnuszi minőségében. A mi rezgéseünk az övék ellen, a városunk/régiónk iránti szeretet és a sovinizmus érzete, ami ezzel a szerelemmel jár. Amúgy nem mindenki a bandában nagy foci fan, amit a legjobban szeretünk benne, az azt átölelő önfejűség. Haha. De ne aggódj, mi nem igazán vagyunk oda semmilyen más sportért. (minket kurvára nem érdekel más sport).
Beszélnél arról, hogy mi történt a „Tony The Top Geezer”-rel (Tony, a legnagyobb foci szurkoló – a szerk.) ? Milyennek találta a bezártságot?
Tony-t, nem igazán iérdeklik olyan dolgok, mint bezárások, korlátozások, kijárási tilalom vagy bármi olyan dolog, amit öltönyös emberek papírra írva „törvénynek” neveznek. Ő ezek felett áll.
Maastrichtből származtok – bármilyen érdekes banda a környéketekről? Hogy áll a viszály a belga kuzinokkal?
Nem, nincs semmilyen banda. Teljesen halott a színtér itt és nincsenek különleges zenekarok. Az egyetlen zenekar a limburgi járásban, amit érdemes megemlíteni az egy régi sulis hardcore zenekar, a Hometown Crew. Tökös brigád. De ők is Észak-Limburgiak, ami nem is teljesen Limburg, szóval nem számít. Pont, mint az Evil Conduct.
Belgiumban sincs semmi, hogy viszálykodjunk. Amúgy sem nagyon öljük egymást. Próbáljuk segíteni a másikat, nem egymás basztatásával foglalkozni. Persze, ha seggfej vagy akkor más a téma, de általában jófejek vagyunk bárkivel.
Ismertek vagytok a Hard Skin szeretetekről. Meglepődtetek azon, hogy sokan nem szeretik őket?
Nem igazán. Nem titok, hogy a hardskines srácok sok más típusú zenét is szeretnek és egy kicsit viccet csinálnak az Oi!-ból pár számukban. Nincsenek szétvarrva, nem tipikus rosszarcú skinheadek, hanem csak srácok, akik Oi! zenét játszanak. Számunkra a zene számít, nem az, hogy nézel ki, vagy hogy mennyire határoz meg az, hogy csak az agresszív Oi! Core Punk-ot hallgatod egész álló nap. Baszd meg. Minden stílusú zenét szeretünk, de imádunk Oi! zenét játszani, akárcsak a Hard Skin.
Hallottam róla, hogy volt egy elég durva összefutásotok a hírhedt „Swansea Youth Crew”-val – mi történt?
Egy félreértés az egész. Egy meki játszóterén bandáztunk és Marlon szeretett volna csúszdázni. Nem vette észre, hogy ki kell várnia a sorát, ezért a SYW-s bandatagok kérdőre vonták. Azzal vádolták, hogy kikerülte a sort. Csúfolták egymást, sértéseket dobáltak egymásra, de aztán a szülők közbeléptek és mindenkit felszólítottak, hogy kérjen bocsánatot a másiktól és rázzanak kezet. Aztán igazából egy remek kis napot töltöttünk el együtt és nagyot fagyiztunk.
Hallom voltak tagcserék és, hogy készül az új lemez. Mi igaz ebből? Mikor lesz a lemez elérhető?
Új dobosunk van (ismét). A felállás többi része még mindig ugyanaz, ami öt éve volt. Lenno, az új srác a dobok mögött és nagyon jól fogadtuk a bandában. Fiatal és éhes és (még) azt hiszi, hogy befutott rocksztárok lehetünk. Mi csak meredten nézzük fiatal naivítását és várjuk, hogy rájöjjön ez nem így lesz, majd egy ugyanolyan cinikus fasz lesz, mint legtöbbünk. Szórakoztató látni, hogy valakinek még nem minden reménye és álma van lehúzva a wc-n.
Az új lemez nyáron jön ki a Contra Records és az LSM Vinyl kezei alatt. A lezárások elég plusz időt adtak Elmer számátára, hogy írjon 9 király számot plusz felvettük egy nagy közös nyolcvanas évekbeli kedvencünket is. Egy klasszikus TYO lemez jön egy kicsit agresszívabb és egy kicsit gyorsabb is lesz.
Eddig az Egyesült Királyságban csak a newcastle-i Under Lyme-ban léptetek fel. Hogy jött össze? Terveztek visszajönni a szigetországba?
A buli király volt. A koncert és a fogadtatás is remek volt. Jó volt a Midnight Tattoo tagjaival lógni. Kétszer egymásutáni napon is törölték a járatunkat a fos időjárás miatt, így két plusz éjszakát tölthettünk el Manchesterben. Ennek emlékére írtuk meg az új album egyik számát, a Wetherspoon Warriort. A cím magáért beszél szerintem.
Felkértek minket, hogy játszunk a Forever Young Fest-en is, de a kovid miatt azt lemondták. Reméljük hamarosan visszatérhetünk.
Vannak összezörrenéseitek más bandákkal vagy énekessel? Hallottam, hogy a belga Funeral Dress szerint ti tulipán szopó, klumpások gyülekezete vagytok. Ez igaz?
Ez igaz, mi tényleg a klumpát viselő tulipános szekrények vagyunk, így nem értem ez miért zavarna minket. Mi nem szidjuk a másikat, nem vagyunk 16 évesek.
Tudomásom szerint, Lando egy csomó másik bandában is megfordult. Vannak a side projektjeitek a bandán kívül?
Marlont kivéve, mindegyikünk lusta egy másik bandához. Ebben a pillanatban a dobosunk, Lenno aktív két másik bandában. Lando és én a Sparrow Fallsban játszunk, de ezt nem érdemes megemlíteni.
A Close Combat visszatér valaha?
Lövésem sincs. Feloszlottak, aztán párszor újra próbálkoztak. Senki sem tudja mi lesz velük a jövőben.
Hogy éltétek túl a bezárásokat? Maszturbálással és egésznapos tv-zéssel?
Legtöbbünk dolgozott rendesen. Habár Marlon és Lando esetében home office volt. Egymáshoz jártunk át a kocsma helyett. De nem volt nagy különbség azon kívül, hogy nem tudunk próbálni vagy koncertezni. Kihasználtam az időt, hogy befejezzem a tetováló szalonomat az otthonomban, plusz a régóta halogatott házikörüli munkákat is befejeztem, ha már dolgoznom kell. Így voltaképp jól jöttem ki.
Valamit zárásnak?
Köszi az interjút, kövessétek figyelemmel a hamarosan megjelenő lemezünket, a Stanley Boulvardot, ami a Contra Records és az LSM Vinyl gondozásában jön ki valamikor a nyár elején.
