Meglehet, hogy 2 évtized telt el King Tubby tragikus halála óta, mégis a jamacai zene egyik legenigmatikusabb személye marad. Az életútja alatt jelentős szerepet játszott a reggae zene hangzásának a forradalmasításában, mellyel rengeteg zenészre hatott világszerte. Mégis a világhírnév ellenére kerülte a rivalda fényt és hagyta, hogy a zenéje beszéljen helyette.
Tubby 1941. január 28-án született Osbourne Ruddock néven Kingston központjában, de gyerekkorát az édesanyjával a Kingston nyugati részén található Dromilly sugárút 18. szám alatt töltötte. Fiatalként a jazz és az elektronikai eszközök kötötték le a figyelmét. Az középiskolát befejezve a Nemzeti Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol mintadiák lett, természetes tehetségét mutatva a tantárgy iránt.
A kései tinédzser évei alatt egy kicsi, de virágzó elektronikai vállalkozást üzemeltettet az anyja hátsó kertjében. A szabad idejének nagy részében az általa mindenféle alkatrészből épített soundsystemén játszott helyi felvételeket. Valószínűleg itt ragadt rá a Tubby (Köbcös) becenév is, de annak eredete máig homály fedi.
A következő éveket azzal töltötte, hogy egyre több időt töltött a soundsystemén, folyamatosan fejlesztette a berendezését, mely a hatvanas évek végére hírnévre tett szert a környéken a hangzás tisztaságával valamint olyan újításokkal, mint a visszhang egység. 1968-ban a neves dj Ewart Beckford aka U-Roy felvétele tovább emelte a King Tubby’s Hometown Hi-Fi hírnevét, amely hamarosan Kingston egyik vezető házistúdiójává nőtte ki magát. Időközben Tubby beszerzett egy dub cuttert és egy kétsávos magnót, így sikerült összerakni egy kezdetleges házi felvevő stúdiót a Dromilly sugárúti otthonából. A stúdióban állandó vendégként megfordulak olyan neves független producerek, mint Edward ’Bunny” Lee, Lee „Scratch” Perry vagy Winston „Niney” Holness.
1972-ben Tubby kihasználta, hogy a Dynamic Sounds Stúdió gépparkot fejlesztett és megvásárolta a régi négysávos felvevőjüket és egy MCI konzolt kikiáltási áron. Ezekkel az új eszközökkel a 31 éves Tubby kísérletezésekbe kezdett és létrehozott olyan hangzást, amit előtte még senki sem a szigetországban. Innentől kezdve tudta erősíteni illetve halkítani az énekes- és ritmusrészeket. Miután már képessé vált visszhangot rakni az énekre és a ritmusra is és a magas áteresztő szűrő innovatív használatával párosítva túllépett a reggae addig ismert határain és már semmi sem állíthatta meg, hogy felvételeket készítsen a helyi producerek számára. A robbanásszerűen megnövekedett munkamennyiség arra késztette, hogy felvegye Phillip Smartot, aki az első volt a számos fiatal gyakornoka közül, akiknek mérnöki tehetségéből és tudásából hasznot húzott.
A hetvenes évek közepére Tubby tehetségét már nemzetközi szinten is elismerték ekkor adta ki az Island Records az addigi összes jelentős munkáját a „King Tubby Meets The Rockers Uptown” korongon. A lemezen helyett kapott Jacob Miller – Baby I Love You So fenségeses dubja is. Szintén ebben az időben Phillip Smart Amerikába költözött tanulni, hogy tovább mélyítse elektronikai tudását. Az ő pozícióját ideiglenesen a kiváló énekesből lett mérnök, Pat Kelly töltötte be, mielőtt Lloyd James (másnéven Prince Jammy) megérkezett volna a végleges munkatársként. Utóbbi kivételes tehetség volt, mivel Jammy hamar kezébe vette a stúdió mindennapos vezetését. A rendőrök egy napon aztán szétverték a Home Town Hi-Fit, ekkor Tubby egyre jobban elfordult a zeneipartól és inkább az elektronikai üzletével foglalkozott.
Azért néha- néha még a keverők mögé ült, és képezte az olyan feltörekvő hangmérnököket, mint Overton „Scientist“ Brown és Peter Chemist. Később létrehozott egy nagyobb jobban felszerelt stúdiót, és útjára indította a Waterhouse, Firehouse és Taurus kiadókat, ahol olyan neves művészektől jelentek meg kislemezek, mint Lincoln „Sugar“ Minott, Anthony „Red“ Rose, King Everald és Conroy Smith.
A 80-as évek végére Tubby hosszútávú sikerének egy tragikus lövöldözés vetett véget, amikor 1989. február 6-a hajnalban egy egyedülálló merénylő lelőtt otthona előtt.
Nem tudhatjuk már meg mit tartogatott neki a zenei élet, de az biztosabb, hogy a világ zeneikedvelői egy nagy tudású zsenivel lettek szegényebbek, aki Lee Perry-vel közösen tulajdonképpen megalapozta az elektronikai zenei forradalmat.
