A tavalyi két Ha Te Is Jössz Én Is Megyek, Derkovbois – Böiler buli után valahogy mindenki érezte, hogy ezek a bulik nem lesznek megismételetlenek. Mindenki tudta, hogy ennyi év kihagyás után egy ilyen buli el fog indítani valamit. Ez az indulás kapásból majd 10 év után Derkovbois nagylemezt hozott magával!
Idén aztán mindenki felütötte a fejét, hogy a Derkovbois neve megjelent a Klasse Kriminale mellett egy bécsi és egy szombathelyi buli plakátján is. A zenekar akkor jelentette be, hogy az év második felében kiadnak egy új anyagot. Kisebb tagcserék után az album itt van, hallgatható, letölthető, megosztható, szerethető, fikázható meg, ha miden jól megy, akkor kézen fogható is lesz.
[bandcamp album=3061558762 bgcol=FFFFFF linkcol=041625 size=grande]
Az albumon 8 új és 2 régi szám átdolgozása kapott helyet. Zeneileg megmaradtak a street-punk vonalon, csak a tempó valamivel gyorsabb lett az előző albumokhoz képest. Ez lehet, hogy annak is betudható, hogy már két gitár van. Amúgy itt megemlíteném, hogy a pár számban fellelhető tambura hangja még egyedibbé teszi az egészet.
A szövegekben sok helyet kapott a munkásosztály elnyomása. Eltiport jogok, szerveződés, a szakszervezetek kétszínűsége, az alulfizetettség. A munkásosztály napi problémái mellett egy kutya szemével megmutatják a világot, amivel kevesebbet törődünk, mint bármi mással.
A kétezres évek második felében indult el az a kivándorlási roham, melyet a hazai skinhead színtér is megsínylett. Az elmúlt évek alatt valakinek összejött kint az élet, de vannak, akik haza jöttek és inkább megpróbálnak itthon boldogulni. Nekik szól külön a Holt volt, hol nem volt szám. A megkeseredett Kelet-európai fiatal, aki gazdag Nyugaton próbál elhelyezkedni, de számításait elbukva inkább haza jön, hogy itt próbáljon új élet kezdeni.
A Bomba című nóta királyosan csordavokálos szám lett. Pajszer segítette ki a zenekart egy versszakkal, plusz Szombathely srácainak háttér vokáljával tényleg nagyot robban. Punk-rock a király!
Már említett 2 feldolgozás a Punk Nem Hajtja Le A Fejét és a Mi Vagyunk Az Alja. Ezek a számok kaptak akusztikus köntöst és egy csordavokál érzést, ami nagyon összedobta a slágereket.
A tavalyi BelfegOi! – Evezünk A Gályán lemez után örülök, hogy idén is egy hasonlóan jó lemezzel kényeztethettem a fülemet.
