“…a rocksteady egy teljesen befogadható zene” – CeAnne interjú

Anna neve nem ismeretlen az oldal hasábjain, mivel az első saját interjúnkat másfél éve Vele csináltuk meg. Nem régiben sikerült egy bambi mellett beszélgetünk a The Mighty Fishers aktuális helyzetéről, a hazai rocksteady életről és saját szólókarreiréről. Szerencsémre sikerült a beszélgetés után nem sokkal élőben is megnézni a zenekart a GMK-ban, ami lenyűgözött. 

Hogy vagy  mostanában, mivel töltöd a mindennapjaidat?!

Suliba és próbákra járok, rendezőasszisztens vagyok egy produkcióban a Színművészetin.

Mi a helyzet a The Mighty Fishers háza taján? Mit lehet tudni az albumról, mert eléggé régóta tervezitek a Soul Garden megjelentetését?

A legutóbbi próbán azt hallottam (nevet), hogy már csak a keverés és annak is a legutolsó mozzanatai vannak hátra, szóval célegyenesben vagyunk.

Hallottam róla, hogy a spanyol illetőségű Liquidator Recordsnál fog napvilágot látni az album. Vagy szerzői lesz?

Nem-nem, ez téves információ. Az első EP anyagával foglalkozott a Liquidator Records, a nagylemezt a német RockingSteady fogja megjelentetni CD-n és bakeliten egyaránt.

Végre, ismét magyar bakelit megjelenés.

Igen, beszéltünk róla, hogy legyen bakelit megjelenés. Kétlem, hogy az összes szám felférne egy bakelitre, de nyilván ez akkor fog kiderülni, mikor elküldjük az anyagot a kiadónak.

 

Gondolom akkor a megjelenést kapásból egy turné fogja követni. Mik a tervek ezzel kapcsolatban?

A közeljövőben nincs szervezés alatt, most szeptemberben volt szó róla, de nyilván ez függ attól is, hogy hány helyet tudunk leszervezni.  De nagyon szeretnék visszamenni Svájcba és Németországba.  Svájc mellé például hozzácsapnék egy Hollandiát és egy Belgiumot. Belgiumban voltunk tavaly és nagyon jól éreztük magunkat. De nem csak nyugat, hanem kelet felé is szívesen orientálódnánk: csehek, Lengyelország.

Lengyelországban nagyon pörög a ska-reggae színtér. Kelet-európai fellegvárnak mondanám.

Lengyelország tényleg erős hely. Az Ostróda Fesztiválra nagyon szívesen elmennék, apukám volt rajta, és azt mesélte, kihagyhatatlan.

Nem rég tagcseréken estetek át. Mennyire sikerült a beilleszkedés az új tagoknak?

Egyre jobban. Azt gondolom, hogy rekordidő alatt sikerült három embert találni a különböző posztokra, gyakorlatilag egy hét alatt lezajlott a dolog. Sütő-Nagy Ádám a basszus pozícióra került. Ő Lipivel nagyon sokat dolgozott együtt előtte is, pl. mint Top Ranking Selecta (Sütő Ádám DJ neve-szerk.), ill. együtt csinálták Lipi szólólemezét, a Joe The Butchert. Erről át is vettünk egy számot, a koncertműsorba. Visszatérve: Roza Tamás került a billentyűkhöz, aki már régóta ki akarta magát próbálni a reggae zenében. A billentyűk mellett nagyon jól gitározik, most megy felvételezni a Zeneművészeti Akadémiára. Tisza Gergő pedig a Kettő-Kettőben gitározik.

Van egy nagy szerelmed, egy énekesnő…

Amy Winehouse! (kapásból rávágva)

Gondolkoztatok azon, hogy dolgozzatok fel Tőle számokat vagy a Mightyval vagy a szóló karriereden keresztül?

Én folyamatosan gondolkozok rajta! A Mighty-val egyelőre csak saját számokat készítünk, majd talán a lemez megjelenése után vágunk bele ilyenekbe, de azért alapvetően a saját hangzásvilág, saját dalok írása a cél. Most kezdtük el Ákossal a közös szám témákat és inkább azt erőltetjük.

A Demó mondjuk feldolgozásokból állt.

Igen, egy szám volt Szaszáé, egy Ákosé, egy a vokáltrióé és egy az enyém. Koncerten nekem jobb, ha többen vagyunk egyszerre a színpadon és ez a bulihangulatot is tudja fokozni. De nagyon szeretek feldolgozni is. A PASO-val mondjuk szoktam a You’re Wondering Now-t és az Our Day Will Come-ot. Az utóbbi Amy posztumusz felvételén jelent meg, egy rocksteady szám.

 

Beszélgessünk a hazai rocksteady színtérről. Szerinted miként lehetne a magyar közönségnek bevezetni, mivel eléggé gyerek cipőben jár a műfaj?

Az az igazság, hogy szélesebb közegben ez akkor lesz népszerű, ha elkezdik játszani a médiák.

Próbáltátok-e már meglovagolni a PASO vagy az LB27 sikerét?

Ha arra gondolsz, hogy közös koncertek voltak-e már, akkor nem – Lipit a PASO rajongók ismerik, és ha érdekli őket ez a fajta zene, akkor el fognak jönni. De mindkét zenekarral jó kapcsolatot ápolunk, Bodnár Tibi benne volt a T-Rex Ridersben, ami valamilyen szempontból a Mighty elődjének tekinthető. Nyáron pedig volt egy koncertünk a Reggae Campen. De kicsit valóban furcsa kérdés, hogy egy hasonló zenekar miért nem kifejezetten népszerű az országban. Míg elmegyünk pár kilométerrel arrébb és Bécsben zabálják a zenénket, addig itthon más egy kicsit a helyzet. Alapvetően nyugaton az emberek zenei hozzáállása teljesen más. Például, ha elmennek egy koncertre, előtte utánajárnak az fellépő bandáknak. Itthon el sem megyünk, ha nem ismerjük. Szerintem ez az, ami elvágja a hazai dolgokat. De egyáltalán nem akarok panaszkodni, mert az utóbbi pár hónapban nagyon jó hangulat volt a koncertjeinken és a hallgatóság is növekedett szép számmal.

Itthon az internetet a facebookozásra használják.

Igen, mi meg a Facebookot reklámra.

Visszatérve az előző témára, a rocksteady egy teljesen befogadható zene, annak is, aki nem a reggae felől jön. Mindig mondom, hogy a hatvanas évek zenéje bárhogy nézzük mindig király volt. A csillagok jó helyen álltak az égen és valahogy minden klappolt. Nagyon sok mai zene táplálkozik azokból az időkből. A rocksteady meg egy táncolható, alapvetően életvidám, néhol azért komoly mondanivalót is hordozó műfaj. Egy közönségbarát zene. És tényleg ezért állok tök értetlenül sokszor. De a közönséget sem lehet hibáztatni, mert ők meg hagyják magukat befolyásolni, de hát az a dolguk.

A magyar ember nem szeret olvasni.

Igen, én is ilyen vagyok. (nevetünk). Számomra az volt nagyon meglepő, és többször tapasztaltuk is, hogy mikor Svájcban voltunk és játszottunk a The Roaring Twenties-zel, ők egy fiatal helyi banda, akik úgy jöttek a közös koncertünkre, hogy utánunk hallgattak. Tök jól esett, hogy nem csak a bandának, de még a CéAnne daloknak is utána néztek. Majd ezek a srácok visszahívtak minket még egyszer a saját bulijukra és tiszta rossz, hogy nem tudjuk Őket visszahívni. Nagyon barátságosak voltak, helyben volt kaja, reggelit adtak, minden, még az útra is csomagoltak.

Figyelemmel követed-e a mai rocksteady illetve bosssound csapatokat?! Kik azok, akiket kiemelnél?

Tudatosan nem folyok bele a műfajba, akiket nagyon szeretek, azokba vagy belefutottam valahol, vagy már játszottunk velük. Pl. nagyon tetszik a Smooth Beans, egy spanyol banda, és szerintem a hangzásviláguk hasonlít a miénkre. Játszottunk egy The Kitchenettes nevű svájci bandával is, az énekesnőjük nagyon dög. És persze az Aggrolites!!

A Mighty és a munka mellett mennyire van időd a szóló karrieredre?

Bár most ez a színházas munka elég sok időmet lefoglalja, alapvetően azt gondolom, az embernek arra van ideje, amire szakít. Sosem tekintettem magamra úgy, mint szóló énekesre, inkább projektekben szeretek részt venni és jó emberekkel együtt dolgozni, tehát elsősorban a csapatmunkában hiszek. Persze azért motoszkál a fejemben valami olyan, ami kifejezetten rám épül, de még nem vettem kézbe a dolgokat, azt hiszem, kicsit gyáva vagyok hozzá. Egyébként most is készül egy új projekt, ami egy kicsit távol megy a műfajoktól, amikben mozogtam eddig, de szeretek új dolgokat kipróbálni.

 

 

 

Kapcsolódó hivatkozások:

CeAnne: Facebook

The Mighty Fishers : Hivatalos |Facebook | Bandcamp