FÜGGELÉK Marcus Garvey: Isten Van Isten (egy Isten van) s mi hiszünk benne. Ő nem egy személy vagy fizikai lény. Ő szellem (lélek) és egyetemes értelem. Soha ne felejtsd hogy van Isten/ soha ne kételkedj Isten létezésében. Isten az univerzális/tökéletes értelem amelyből a világot is teremtette. Az ember az egyetemes/tökéletes intelligencia teremtésének a része, és a az embert az Isten képére teremtette (szép magyarul). Az ember értelme olyan mint Istené, de az ember értelme csak egy kis része Isten egyetemes értelmének. Isten az Ő egyetemes értelméből teremtett anyagot és szellemet. Isten által teremtett anyag és az ember mind anyag s mind szellem; tehát az ember Isten mása mert semmi sem létezne Isten nélkül. Ahogy Isten megteremtette a világot tudásával úgy képes az ember/férfi a saját tudásával létrehozni dolgokat úm. írógépet, autót vagy egy széket, de nem tudja megteremteni a világot mert a résztudása nem olyan sok vagy olyan nagy mint az egyetemes értelem. Minden tudás Istentől ered aki az összes értelem megtestesítője, így egy ember sem lehet olyan hatalmas mint Isten, mert Ő az egyetlen egyetemes Isten. Egy ember sem hasonlítható össze Istennel, s nem is kérdezheti senki sem Istent, mert egy ember sem olyan értelmes mint Isten, s így nem érti meg Őt. Az ember sosem hal meg. Semmi sem pusztul el. Az ember testből és lélekből (szellemből) áll. A lélek Isten, ami értelmes. Az ember teste anyag. Ez az emberi élő anyagból a föld anyagává változik (magyarul meghal). De ilyenkor is ugyanaz az anyag. Nem pusztul el abban az értelemben ahogy mi értelmezzük a halált. Csak átalakul. Amikor az ember elalszik (meghal) s testét a földnek adja, amelyből más emberek s dolgok keletkeznek. Minden dolog tartozik valahová, így az ember a földhöz tartozik és a föld az emberhez. Mikor megesszük a banánt, az almát, a fügét, a cseresznyét, a szőlőt, mikor vizet iszunk, mi állandóan saját magunkat esszük és isszuk meg, így semmi sem veszik el és hal meg, ne féljetek a haláltól, mert amit ti halálnak neveztek az csak átalakulás és ti még mindig a világon vagytok vagy Isten lelkében akihez a ti lelketek száll az átalakulás után vagy mint anyag amely örökké létezik. A virághoz tartoztok, a gyönyörű rózsákhoz, a fákhoz, a halakhoz s más állatokhoz ugyanúgy ahogy Istenhez is tartoztok. Ne féljetek jobban a haláltól, mint a rózsa, az alma, a kókusz, a birka, a hal vagy akár a tehén, amik azt teszik amit tenniük kell; amit mi halálnak nevezünk; meghalnak. Ha te sírsz az elmúláson, akkor a rózsának is sírnia kéne rajta. Ha sírsz gyenge vagy. Úgy viseld a halált mint egy férfi, mert nem veszel el, te még mindig itt leszel. Csak azért sírsz, mert telhetetlen vagy s mert azt hiszed, hogy nem kapsz már többet enni és inni s nem lesz több boldog órád; mert valaki másnak szüksége van a testedre, hogy tápláld őt (természetesen csak átvitt értelemben), hogy a teremtés igaz legyen, máskülönben Isten nem lenne igazságos mindenkivel és mindennel, és Isten pedig az még hozzá emberre vagy dolgokra való tekintet nélkül. (Forrás: Marcus Garvey: Élet és tanítások, szerkesztette Robert A. Hill and Barbara Bair (University of California Press, 1987), 221-222 oldal.)
Interjú a Zion Coptic Church vezetőjével Ezúttal engedjétek meg, hogy egy interjút közöljek, melynek középpontjában a Zion Egyház áll. A '80-as évek elején nagy támadások érték ezt az egyházat, a cannabis-fogyasztásuk miatt. A következő beszélgetés 1979. október 28-án zajlott a CBS stúdióban. Miért fontos, hogy olvashassatok róla? Talán nem az, talán igen, mindenesetre a Zion Egyház egyfajta fontos szerepet tölt be mind Jamaikában s Afrikában sokan azt mondják, hogy a rastafari vallás a legtöbbet a Zion Egyház tanaiból merít. Itt kijelentem, hogy személy szerint én nem értek egyet több véleményükkel, azonban tiszteletben tartom azokat, a következő sorokban számos egyes embereket, társadalmi csoportokat, közösségeket sértő mondatok olvashatóak. A beszélgetést öt részben szándékozom közölni. Ez itt pedig az első rész. DAN RATHER: Ők magukat az Etiópiai Cion Egyháznak nevezik. A sértődött szomszédjaik és számos jogot képviselő (pl: rendőr, jogász) szerint csalók, gazdag kábítószer-fogyasztók egy csoportja, akik megengedhetik maguknak, hogy nevessenek a törvényen s megkerüljék azt. Ezt mind azzal, hogy a közösséghez tartozók azt állítják, hogy a marihuána, amit ők jamaikai nevén ganjának neveznek, a szentségük. A fogyasztást pedig "szent füstölésnek" tartják. DAN
RATHER: Egy a dolgok közül, amit mi amerikaiak mindig elfogadtunk, hogy
az embereknek joguk van gyakorolni vallásukat - nem számít mennyire
ortodox az - mindenféle jogi vagy társadalmi elítélés nélkül. De most
létezik egy egyház Floridában amiről a jogászok kijelentették, hogy
sokkal többen nem tudják elfogadni, mint amennyien el tudják. A kérdés
a Floridai Legfelsőbb Bíróságon fog eldőlni vagy esetleg az Egyesült
Államok Legfelsőbb Bíróságán, hogy az állam megbüntethet-e egy olyan
egyház tagját, akik abban hisznek, hogy a marihuána Isten adománya,
és a fű fogyasztása szent rituálé. (A közösséghez tartozók énekelnek) Ők magukat az Etiópiai Cion Egyháznak nevezik, ezen fehér amerikaiak vallásának gyökerei a fekete Jamaikában találhatóak. A sértődött szomszédjaik és számos jogot képviselő (pl: rendőr, jogász) szerint csalók, gazdag kábítószer-fogyasztók egy csoportja, akik megengedhetik maguknak, hogy nevessenek a törvényen s megkerüljék azt. Ezt mind azzal, hogy a közösséghez tartozók azt állítják, hogy a marihuána, amit ők jamaikai nevén ganjának neveznek, a szentségük; s számukra olyannyira szükséges, - állítják - mint a bor a katolikus szertartás alatt. A szertartásokat napi három alkalommal tartják, de a közösséghez tartozók engedélyezik a szentség mindenkori használatát. Vezetőjük itt Star Island-en - a katolikusnak keresztelt - Thomas Reilly Boston-ból, ő azt szeretné ha Louv testvérnek szólítanánk. BROTHER LOUV: Akkor talán kezdjük az elején, a Biblia első lapja, Genesis, első könyv 29 sor: (Sajnos nincs itt magyar nyelvű Bibliám, ezért csak körülbelül tudom visszaadni, ami benne áll; akit érdekel nézzen utána - bocs!) S lássd én adtam neked minden fű magot, amely benépesíti a Földet... Van azon vita, hogy a marihuána zöld fű, amely a világ minden táján megterem? RATHER: Rendben, tartsuk magunkat az igazsághoz. Az alap mondanivalója a Bibliának Önnek az, hogy szívhatnak ganját? BROTHER LOUV: Az alap üzenet az, hogy véget kell vetni a bűnnek. (a vétkezésről van szó, mindenkinek a saját vétkeit kell elhagynia) Amikor Ön és én szomszédok vagyunk és én tudom, hogy Ön egy olyan ember aki betartja Isten parancsolatait, akkor tudom, hogy Ön nem fog engem kirabolni, nem fog megölni. Csak ez az egyetlen biztosítéka annak, hogy az emberek ne kövessék a bűnökkel teli utat, megállítani a homoszexualitást, ha tudják, mit mond a Szentírás a homoszexualitásról; ha tudják, hogy a bölcselet mit mond az élet magjának (a férfi ondó) elpazarlásáról. Be kellene fejezni az abortuszokat, a születésszabályozást. Be kéne fejezni az orális szexet, a kézi szexet, és minden más utat, amellyel a saját életüket és magjuk életét (itt értsd a magzatot is!) elpusztítják. Ezeket a dolgokat azonnal le kell állítani. Ezt már régóta tudnák, ha ganját szívnának. RATHER: Az egyház 1975-ben megvásárolta azt a házat ahol most is laknak 270 ezer $-ért, s készpénzben fizette ki az összeget. Ez meglehető luxus, hogy a 40 fős közösség ezt megtehette, de a közösség aki követi a Bibliát, mind az Új és Ótestamentum tanítását; ez egy fajta egyvelege Billy Graham fundamentalizmusának és a kóser jognak. Nincs formális esketési szertartás, de a közösséghez tartozó nőknek hűeknek kell lenniük férjüknek, akik tulajdonként kezelik őket. De a nők s még a gyerekek is a közösségben arra vannak kényszerítve, hogy marihuánát szívjanak, s a baj itt kezdődött. 1978 elején kezdett el a helyi média figyelme a Zion Egyházra fordulni. Mivel állandó volt a ricsaj s marihuána illatot lehetett mindenütt érezni, a tv készített néhány felvételt. Ezeken a közösséghez tartozó gyerekek marihuánát szívtak, s ez váltotta ki a város ellenkezését. Aztán 1978 novemberében a hírek beszámoltak egy guyanai - az Emberek Temploma - vallási felekezet tömeges öngyilkosságairól, s Miami lakosai nem akarták, hogy az ő szomszédságukban történjék hasonló. BROTHER LOUV: Én semmit nem tudok erről a közösségről, csak azt amit az újságban olvastam. A Bibliában ott áll, hogy a vétkek feloldása a halál, s mivel Jim Jones (a szekta vezetője Guyanában) egy homoszexuális, perverz, partnercserés, házasságszegő szektát vezetett valahol a dzsungelben, ahol aztán számos ember meghalt s öngyilkosságot ismertek be; ezen egy cseppet sem lepődtem meg. RATHER: Mindenesetre, a Zion Egyház felháborodottan tiltakozott, hogy az állam miért támadja őket. A civil tiltakozás, nem is annyira a Zion Egyház elleni volt, mint inkább a törvényi szankciókon a marihuána birtoklásért. (magyarul a lakosság azt szerette volna elérni, hogy büntessék meg az Egyházat marihuána birtoklásért) Az állami ügyészség azonban kész volt elállni a pertől, ha az Egyház kivonul Star Island-ről egy olyan területre, ahol nem zavarják az embereket. Azonban a közösség ahelyett, hogy belementek volna ebbe, inkább felfogadták a város legjobb s legdrágább ügyvédjét, Milton Ferrel-t, aki most a védő szerepét tölti be. RATHER: Rendben, akkor megesett ez a civil tiltakozás, az ügy a bíróság elé került. A bíró úgy határozott, hogy igen, ez a közösség teljesíti a törvényben előírt feltételeket, hogy egyház legyen, így történt? MILTON FERRELL, JR: Úgy döntött, hogy ez egy vallási felekezet.. Ez egy... RATHER: Vallás. Most a kérdés a Legfelsőbb Bíróság előtt van, hogy ez a döntés így helyes vagy sem, vagyis valóban egy vallásról van-e ez esetben szó. FERRELL: Nem, a kérdés a Legfelsőbb Bíróság előtt - a Legfelsőbb Bíróság nem illetékes a vallás megállapításában, sem abban, hogy a marihuána szükséges-e a vallás gyakorlásához, mert a vallás az vallás az Egyesült Államok alkotmánya szerint. Erről már nincs is semmi vita a felek között. A vita most azon megy a Floridai Legfelsőbb Bíróság előtt, hogy vajon az államnak joga van-e kikényszeríteni az állami érdeket s beszabályozni a vallásgyakorlatot. RATHER: A helyzet Henry Adorno, Florida állam ügyészhelyettese, szerint túlmutat a Zion Egyház problematikáján. HENRY ADORNO: Ha a bíróság úgy határoz, hogy a közösségnek ad igazat, akkor azt hiszem megtettük az első lépést a marihuána legalizálása felé. Akkor nekem mint ügyésznek el kell döntenem, hogy ki ellen adhatok ki letartóztatási parancsot, marihuána birtoklásért. Ők (akiket le akarok tartóztatni) majd azzal védekeznek, hogy "Igen ám, de én a Zion Egyház tagja vagyok" vagy "Úgy vallom, hogy a marihuána a szentségem" amely megzavarná mind a bűnüldöző s mind a bírói munkát. RATHER: Eközben (a per idején) a közösség tagjai folytatják tevékenységüket Star Island-on. Az első menetet tulajdonképpen megnyerték, azt ugyanis elismerte a bíróság, hogy egyháznak tekinthető a közösség. De vajon milyen egyházról is van szó? A coptics azt állítják, hogy az eredeti egyházuk (melyből származnak) Jamaika szigetén található. Louv testvér és amerikai "testvérei" az 1970-es években jártak először Jamaikán. Mind a 1960-as években voltak egyetemisták, s a céltalan generációhoz tartoztak. Jamaikába kendert fogyasztani mentek, mely kannabiszt Kingston gettóiban vásárolták Keith Gordontól. Ugyanekkor Gordon megalapít egy obszcén keresztény szektát. Ez volt az Etióp Zion Coptic Church, amely azt hirdeti, hogy az afrikaiak az eredeti Izraeliták és a rabszolgák az ő leszármazottaik. A marihuána vagy ganja pedig a "szent fű". Ezeknek a fiatal amerikaiaknak semmi több nem kellett, mint egy vallás, amely isteníti a szegény, fekete embert és a marihuánát egy kalap alatt. A Coptic hegyek 30 mérföldre fekszenek Kingstontól. A Coptic Church tulajdona minden míg a szem ellát. Vannak útjaik, teherautóik. Számos szervezetük különböző nevek alatt. Az átlag jamaikaiak ezen közösséghez tartozókat tisztelik. DAWN RITCH: Amit csinálnak azonban nem más, mint jól megszervezetten marihuánát exportálnak Miamiba. RATHER: Jamaikai újságíró Dawn Ritch. RITCH: A közösség Miamiban a Star Island-on, a háttér csoport. Az emberek a pénzzel. Ez egy ganja export gyár. RATHER: A hivatalos szervek úgy vallják, hogy az új amerikai barátaival Keith Gordon marihuána üzlete teljesen megújult. Egy kis halból, gyorsan lett egy szervezet feje, amely ellenőrzi az Amerikába irányuló marihuána kereskedelmet. Ma a Jamaikában illegálisan termesztett marihuána nagy részét előre eladják Keith Testvérnek és a Coptics-nak. RITCH: A kolumbiai és a mexikói marihuána két-négy százalék THC-t tartalmaz, a mi marihuánánk 4-8%-ot. Ezért vagyunk mi (mármint Jamaika) az elsődleges forrás. De a közösségnek, én mondom, 7000 hektár földdel rendelkeznek Kolumbiában is. Azt mondják, hogy az otthona ennek a vallásnak Jamaikában van. De egyszerűen csak egy multinacionális szervezet, ami visszaél a joggal. BROTHER LOUV: Amikor -- amikor csempészésről beszél, akkor mit ért csempészet alatt? RATHER: Nem felel meg a ténynek, hogy részt vesznek a USA-ba irányuló marihuána csempészetben? BROTHER LOUV: Nincs fogalmam, hogy mire gondol, s még kevésbé tudom, hogy miről beszél. RATHER: Az Egyesült Államok Parti Őrségének floridai egysége már régóta érdeklődik a Zion Egyház aktivitásai felől, ugyanez elmondható az FBI-ról, a DEA-ról és a Miami Rendőrségről is. Egy a Miami Rendőrség kötelékeihez tartozó őrmester, sok időt töltött el beépített emberként a közösségnél, a neve Rick Baretto. Mondja el nekem, már ha meri, tudja és akarja, hogy mi is Louv Testvér szervezete? SERGEANT RICK BARETTO: Nem tudom, tényleg nem. RATHER: Már két éve nyomoz az ügyben és nem tudja mi ez a szervezet? SERGEANT BARETTO: Így van. Ők mindenképpen olyan helyzetben vannak, hogy megengedhetik maguknak a legdrágább jogászokat. Így aztán képesek a nyomozás folyamatát időről időre meg-megakasztani. RATHER: Ez ahogy a rendszer működik, nem de? SERGEANT BARETTO: Igen uram, a kerekek lassan forognak. Parti Őrség Női Tagja: Itt a parti őrség 459. 459 vége. RATHER: Csak ebben az államban legalább két alkalommal tartóztattak le a közösséghez tartozókat nagy drogfogások következtében. 1977 novembere, Marion County, Florida: 13 tonna marihuánát találtak az egyházhoz tartozó birtok egy csatornájában elrejtve. 1978 február, Citrus County, Florida: 20 tonna marihuánát "füleltek" le, melyet az egyház tulajdonában lévő "Our Seas" nevű hajón próbáltak meg becsempészni. 16 embert tartóztattak le ekkor, köztük Keith Gordon-t is. Akárhogy is a vád egyszer sem állt meg. 1979 május 14: Marion County ügyet felfüggesztették. 1979. május 22-én ugyanerre a sorsra jutott Citrus County eset is. Az ok a tárgyi bizonyítékok egyértelműségének hiánya; igaz, hogy a nyomozók lefoglalták ezeket a kannabisz mennyiségeket s hogy a közösség tagjai is ott voltak, de sosem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy bármilyen közvetlen kapcsolatban lennének a kannabisszal. Nagyon fontos tény, hogy egyetlen a Zion közösség egyetlen egy tagját sem ítélték még el sohasem akár egy uncia marihuána birtoklásáért sem. Vajon az egész egyház mind Miamiban s mind Jamaikában, csak a szervezett bűnözés egy fedőcége? Természetesen nem ilyen egyszerű dologról van szó. Az összes hatóság, amely nyomozott az ügyekben egyetért abban, hogy nem szabad őket vallási nézetük bizonyosságában korlátozni. Ennél is továbbmenve a közösséget sohasem hozták kapcsolatba kemény drogok csempészésével, úgy mint kokain és heroin, mely drogok használata erősen megnőtt az elmúlt években Floridában. Sem más fajta ún. maffiózó bűncselekményekkel, mint prostituáltak futtatása, fegyverkereskedelem vagy akár tiltott szerencsejáték, sem gyanúsítottak soha senkit a közösség tagjai közül (s nem is hozták a közösséget sem velük kapcsolatba). Marihuána, és csak is a marihuána, amely mindig előkerül. Számukra (a közösség tagjai számára) ez a szent küldetés... (A közösség tagjai vallási dalokat énekelnek) RATHER: Visszatérve a Miami eseményekre, a Coptics minden lehetséges eszközt felhasználnak ezen küldetés megvalósítására. Nem régen felkértek egy produkciós irodát egy film forgatására, amely filmen minden eseményüket megörökítik, s a filmeket alaposan kielemzik. Magukat a Miami Arany Oldalakban a marihuána bibliai kapocsként reklámozzák. S megjelentettek egy nagyon drága újságot melyben a legutóbbi jogi csatájukat írják le és elemzik. Vajon honnan veszi Louv Testvér mindehhez a pénzt? BROTHER LOUV: Csak emlékeztetni akarom Önt, hogy most egy spirituális emberrel beszél, aki megoldott minden földi (fizikai) problémát és arról kéne beszélnünk, hogy milyen dolgok amelyek felemelhetnék azokat, akik most hallgatnak minket. RATHER: Rendben, de honnan jött a pénz mindehhez? BROTHER LOUV: Biztosan olvasta a Szentírásban, hogy a pénz az ördög műve. A pénz szeretete az összes gonoszság gyökere. Mi szeretjük az áldást. Az áldással találtuk meg a gondolkodás magasabb szintű útját, mely túlmutat a dollárokon és centeken. A pénz csak eszköz. Egy világi eszköz. RATHER: Miként vélekedik a Központi Adó Hivatalról, amely számos (a közbebeszéléstől nem lehet semmit hallani)? BROTHER LOUV: Egy köteg rabló, tolvaj és kurva! RATHER: A Központi Adó Hivatal? BROTHER LOUV: Rablók, tolvajok, kurvák. RATHER: Milyen bizonyítékokra alapozza (hangos közbeszólások)? BROTHER LOUV: Nincs integritásuk. Nincsenek elveik. Mindegyiknek csak kis rózsaszín, húsos keze van. Egész nap csak az irodájukban ülnek s megpróbálják kirabolni az embereket. RATHER: Louv Testvér egyetemes szeretete mintha egy kis szálkát kapott volna, mikor emlékeztetem a Központi Adó Hivatalra. Valószínűleg azért, mert az autók, ingatlanok, csónakok és az eddig elfogyasztott marihuána után a KAH kéri a ki nem fizetett adókat s a büntetést, amely 18 millió dollárt tesz ki. A nyomozó hatóságok tagjai személyes véleményüknek adtak hangot, mikor azt mondják, hogy remélhetőleg az adóhivatal majd bűnösnek találja az Egyházat, ha már a rendőrség kudarcot vallott. A közösség egyszerűen megtagadta az adók kifizetését számukra ez is csak egy a sok jogi per közül. Gondolataik, s pénzük nagy része most egy jogi vitában áll, amelyet minden eszközzel szeretnének megnyerni, ha kell még az Egyesült Allamok Legfelsőbb Bírósága elé is járulnak (mármint a kender kérdéssel). Ha Ön Louv Testvér jogi képviselője lenne, amely nem egy valószínű eset, gondolom egyetértene velem. ADORNO: Igen egyetértek. RATHER: És mit javasolna neki, hol van a legnagyobb veszély abban amit kíván? ADORNO: Jogilag úgy gondolom a legnagyobb veszély az állam oldalán van. Nem gondolom, hogy ez az ország kész lenne a marihuána legalizálására, de legalábbis Florida állam még nem kész rá. S úgy gondolom, hogy a csata megnyeréséhez meg kéne először nyerni egy háborút, mely nem csak a közösségnek engedné meg a marihuána fogyasztását, hanem egy lépéssel túlmutatna azon, s marihuána általános legalizálásával lenne egyenlő. Azt hiszem ez az egyetlen útja, ha meg akarja nyerni a saját perét. BROTHER LOUV: Nos amikor Ön a legalizációról beszél az nekem úgy hangzik mintha a whisky-ről beszélne, amelyet az államtól megvásárolhat, azonban ha az egyén maga próbálja előállítani akkor a börtönben végzi, de ez nem igaz a marihuánára; marihuána, a ganja szabad. Mi nem a legalizációért harcolunk. Mi azt mondjuk, hogy az (már mint a ganja fogyasztása) mindig is szabad volt és szabad lesz.
A rastafarizmus és a reggae zene, eredeti angol szöveg a BBC egyik műsora Chris Salewicz (with 25 minute exclusive interview), featured artists: Bob Andy, Bushman, Bernard Collins, Big Youth, Junior Delgado, Max Romeo Rastafarianism is a movement with a message that has extended to the four corners of the earth through the teachings of a conscious sound. The link between Rasta and reggae is intrinsic. One Rasta may follow a strict doctrine based on the Old Testament of the Bible, while another will adapt his or her faith to reflect modern society. A unifying aspect, however, is an acknowledgement of the effects of imperial colonization and slavery. Rastafarians first appeared in Jamaica in the 1930s as a precursor to worldwide de-colonisation and the black pride movements of the 1950s and 60s. Musically, 'nyabinghi' drumming and chanting - such as that performed by Count Ossie - is traditional at Rastafarian meetings, or 'grounations'. The word 'nyabinghi' has it's origins in East Africa, and in the Jamaican context means 'death to the black and white oppressors'. The drum patterns found their way into commercial Jamaican music in the 60s, such as on the Folkes Brothers' Oh Carolina, and are still used today by ragga deejays such as Shabba Ranks and Buju Banton. Marcus Garvey is a leading icon of the 20th century black struggle, and thousands of devotional songs have been inspired by him, including Burning Spear's Marcus Garvey and Culture's Two 7s Clash, the lyrics of which combine Garvey's prophecies with a protest about the Jamaican social situation. Jamaican-born Garvey moved to the US in 1916 at a time of growing social awareness among black Americans. After founding a chapter of the burgeoning Universal Negro Improvement Association in New York, Garvey became a popular orator and advocate of black empowerment, informed by the struggles he had witnessed in colonial Jamaica. In 1919, Garvey and the UNIA established the Black Ark shipping fleet to promote trade and transportation between America, The Caribbean and Africa, as commemorated in Bushman's Black Star Liner, a tribute to one of it's ships. In 1922 the paranoid US government, fearful of new black power, indicted Garvey on mail fraud charges. This saw the end of the Black Star Line, and Garvey was repatriated to Jamaica in November 1927, eventually dieing in the poverty of exile in London in 1940. Garvey left Jamaicans with a prophetic message of a black king emerging from the east: In 1930, Prince Ras Tafari was crowned Emperor Haile Selassie (meaning Might of the Trinity), the 225th King of Ethiopia, and said to be a direct descendent of King David. This cemented Garvey's place as one of the great founders of the Rasta movement. With Selassie confirmed as spiritual leader, Rastafari grew in popularity among disaffected Jamaicans as a vehicle for emancipation. This led to it being seen as a threatening underground movement by the island's authorities, and negative propaganda led to Rastafarians being outcast from mainstream society. Many Rastas organized themselves into communes, the largest being the Pinnacle Commune established by Garvey devotee Leonard Howell in 1940. Here, Rastafarians would practice their essentially anti-colonial rites in defiance of the island's forces of law and order. After the police broke up the Pinnacle Commune in 1941, Rastas moved down from the hills and into the ghettos of Kingston like Back-a-Wall and Moonlight City, and the popularity of the religion intensified. Bob Marley and The Wailers' Selassie is the Chapel from1968 is adapted from the country and western song 'Crying in the Chapel', made famous by Elvis Presley. Island Records founder Chris Blackwell, a white middle class Anglo-Jamaican, initially believed all the negative stories he'd heard about Rastafarianism. It was by sheer accident that he experienced the positive vibrations of the Rastas when the boat he was in ran out of fuel. After swimming ashore in an unfamiliar part of the island and walking for hours, exhausted Chris found himself in a Rasta commune. Although initially fearful of the community, they gave him shelter and sustenance until he was fit enough to return to his boat the next day. This completely changed his perception of Rastafari, and influenced much of his later work - particularly with Bob Marley and The Wailers. The Ethiopian influence was not lost on the young musicians of Jamaica. Many would write songs that used traditional African drumming, praising Haile Selassie and even singing in his native Amharic. One such group was the vocal trio The Abyssinians who in 1969 cut a Rasta anthem Satta Massagana, which in Amharic means Give Thanks. In the early 1970s Bob Marley's growing international status enabled him to spread the Rastafari teachings out of Jamaica. In the 1960s, The Wailers would visit the man who invited Haile Selassie to Jamaica, Rasta elder Mortimer Planno for some 'serious reasoning'. Once Bob committed his life to Selassie he did everything in His Majesty's name. However, singers in Jamaica such as Sons of Jah who preached Rastafarian teachings with songs like Fly Away Home found it hard to get their music played even on local radio. Many musicians changed their styles radically once they became Rastafarian, none more so than Max Romeo who's biggest hit prior to conversion was a controversial tune named Wet Dream. Big Youth fell off his motorbike and awoke from a coma having had a vision from Jah telling him to spread the word of Ras Tafari. He went to a studio as soon as possible (with the bike) and recorded S 90 Skank in tribute to Jah - and the mashed up Honda. The song features the classic line 'If you drive like lightening then you'll crash like thunder'. As a follower of Rasta, Big Youth would refuse to shave his dreadlocks, and claims to be the first Jamaican singer to perform sporting a set of dreads. Dreadlocks became synonymous with Rastafari, as celebrated by Junior Byles with Curly Locks. Today, there is still discussion over the Rastafarian doctrine. Cultural groups like Morgan Heritage sing 'You don't haffi dread to be Rasta' and others debate on whether repatriation to Africa (a fundamental tenet of Rastafarianism) is still a must – or more a spiritual dream. Repatriation for some is more spiritual than actually physical, and implies an awareness of African heritage. Others like Rita Marley, who's made her home in Ghana, feel they've fulfilled Garvey's prophecy to the letter. Infamously, Rastafari espouses the smoking of marijuana or 'herb' as it's known, giving it religious sanction through sections of the Old Testament, such as Psalms that say 'He causeth the grass to grow for the cattle and herb for the service of man'. It's a myth that all Jamaicans or even all Rastas smoke herb, but some that do also like to sing about it. Linval Thompson's weed tune, I love Marijuana pays homage. In the 1980s and early 90s, Rastafarian-inspired Roots and Culture music lost its mainstream appeal. Though never dying away, the new digital rhythms seemed to favour songs with dirty or 'slack' lyrics. However by the mid-90s there was a new generation of singers with a fresh cultural perspective such as Bushman (left), and Garnett Silk who recorded Love Is The Answer in 1994. Since then, many new conscious artists have emerged, in the same vein as Max Romeo's Rasta enlightenment in the early 70s. Stars of the slack dancehall period like Capleton and Buju Banton have experienced dramatic conversions to the Rastafari faith and married those digital beats with Rasta inspired lyrics, like Sizzla's awesome Praise Ye Jah. Sizzla adheres to the Bobo Ashanti doctrine of Rastafari that is especially popular in Jamaica today. The Bobo doctrine is extremely strict including complete rest on the Sabbath and the total condemnation of homosexuality, with songs like 'Fire Pon Batty Man'. From the prophecies of Marcus Garvey right through to the militancy of the Bobo Ashantis, Rastafarians have used the power of music to spread their message worldwide. With followers as far afield as Japan, Africa and even the Maoris in New Zealand, the light of Emporer Haile Selassie still shines as the guiding force and inspiration for music with a message. (írta: Sebestyén "Sebő" Szabolcs) <
vissza < |