ÁRTALOMCSÖKKENTÉS I.

A lehetséges ártalmak minimalizálása kannabisz - származékok dohányzása esetén
(Dr. med. Franjo Grotenhermen, Nova-Institut, Hürth im Rheinband)

Bevezetés: Kannabisz szívás esetén a legnagyobb egészségügyi veszély, melyet az orvosok is belátnak a kannabisz orvosi célú alkalmazásánál, a rákokozó égéstermékek belélegzése. Néhány stratégia azonban adott az ártalmak minimalizálására.

A két lényeges előnye a kannabisz vagy dronabinol (THC) inhalálásának, a rövid időn belül fellépő hatás és a dózis titrizálása (a dózis könnyű megállapítása és ezáltal szabályozása) vonzóvá teszik a fogyasztás ezen formáját. Sok betegségi állapot megkívánja a gyors hatást pl.: egy migrénroham kezdete vagy a hirtelen fájdalom. Az inhalációt célszerűbb alkalmazni az orális fogyasztás helyett (evés, ivás) rosszullét és hányinger esetén, mivel ezen esetekben nem lehetséges orvosságot vagy más orális készítményt bevenni.

Pharmakokinetika

A pharmakokinetika leírja, hogy mi történik egy anyaggal az emberi testben, a felvételétől elkezdve a májban, a tüdőben, hogy jut el a kiválasztó szervekig. A THC pharmakokinetikája a felvételi formától függően megkülönbözteti, ahogy ezt az első táblázat mutatja, az intravénás, az inhalatív (dohányzás, inhalálás) és az orális fogyasztást. Dohányzás esetén kb. 10-30%, rutinos dohányzóknál akár 50%-nyi a kannabisz-cigarettában található THC-t vesz fel tüdő, mely a vérbe jutva a hatóterületekre ér, mindenekelőtt az agyba. A hatás néhány másodperc alatt beáll és kb. 20-30 perc után éri el maximumát. Orális fogyasztás esetén a hatás jó 30-60 perc után jelentkezik, egyes esetekben ez akár 2-3 óra eltelte után következhet csak be. Fogyasztás esetén megkülönböztetjük az oldóanyag (beviteli anyag) jellegét figyelembe véve zsírgazdag illetve zsírszegény felvételi módot s mint azt a táblázatból kiolvashatjuk különbözően hatnak (ld. még az Ártalomcsökkentés orális fogyasztás esetén c. alpontot).

A szívás rizikói

A marihuána-füst több mint 200 égésterméket tartalmaz, s többről köztudott, hogy káros a légző és felső emésztőrendszer nyálkahártyájára nézve. Benzanthrazin és a benziprén két erős rákkeltő policiklikus aromatikus széndioxid, melyek a kannabisz kátrányban 25-75%-kal nagyobb arányban fordulnak elő, mint a dohánykátrányban (Lee és tsai. 1976). Ezen policiklikus aromatikus széndioxidok lerakódása a tüdőben a filter nélküli marihuánás cigaretta esetében közel négyszer nagyobb mint a filteres dohánycigaretta esetén (Wu és tsai. 1988). Ehhez még hozzá számíthatjuk a hosszú levegő-benntartást a kannabisz esetén. A szívás lehetséges (!) következményei: krónikus légcsőgyulladás, tüdőemfúzió és tüdőrák. Abból következően, hogy a kannabisz-dohányzás esetén négyszer annyi rákkeltő anyag rakódik le a tüdőben mint dohányszívás esetén, a tüdőrák esélye is nagyobb lehetne. Egy fél kannabisz-cigaretta elszívásakor ugyanannyival nő a rák esélye mint két normál cigaretta elszívásakor. Mindenesetre a mai napig nem történtek olyan kielégítő kísérletek, vizsgálatok, amelyek ezt a feltevést igazolnák (!). A kannabisz-gyökér betegséghordozóknak van kitéve (penészgombák, baktériumok), ami a gyenge immunrendszerű pácienseknél (HIV, Aids betegek) rizikófaktort jelenthet (McPartland, 2001).
A Valsalva-módszer alkalmazása a tüdőnek árthat s Pneumothoraxist okoz. A Valsalva-módszer folyamán a mély beszívás után, zárt ajkakkal a levegőt a mellkasban összenyomják a THC felvétel megnövekedése érdekében. A módszert az olasz anatómus Antonio M. Valsalva (1666-1723) után nevezték el. Alkalmazása esetén a tüdőhólyagok a tüdőfelszínén szétdurrannak, a tüdő belsejéből a levegő a tüdő és a mellkasfal közé áramlik s ezáltal a tüdő összeesik. Ezt nevezik Pneumothoraxisnak, és marihuána dohányzóknál - mindenesetre nagyon ritkán - megfigyelhető. A Pneumothoraxis hirtelen fájdalmat okoz a mellkasban és kórházban kezelendő.

Ártalomcsökkentés szívás esetén

A legfontosabb stratégiák a kannabisz-dohányzás rizikóinak csökkentésére:

1. Magas THC tartalmú kannabisz használata

Az átlagos THC koncentrációt több ezer marihuána-próba után (USA-ban végezték) 4,2%-ban határozták meg. Ma THC gazdag fajtákat tenyésztettek ki, amelyek szárított virágában átlagosan 10-20%-nyi THC található. Ha egy 10% THC tartalmú fajtát használnak orvosi célokra egy slukk elegendő 3-4 mg THC felvételéhez. Különböző betegségek orvosi kezeléséhez legtöbbször 5-50 mg marihuána szükséges.

Elfogadott, hogy egy slukkal 33 mg kannabisz vehető fel, és 24 slukkhoz egy 800 mg-os THC cigaretta szükséges. Megjegyezendő, hogy a THC a cigaretta el nem égett részében koncentrálódik, így az első slukkok valamivel kevesebb THC-t tartalmaznak mint az utolsók (Tashkin és tsai. 1991).

2. Tiszta kannabisz alkalmazása

Néha (Mo.-n és nem tapasztalt fogyasztóknál gyakran!) a kannabiszt dohánnyal vagy más szárított gyökérrel elkeverve használják. Ezt a gyakorlatot el kell kerülni, az égéstermékek inhalációjának csökkentése érdekében.

3. Pipa használata

Pipát használni kannabisz cigaretta helyett meggondolandó. Pipával lehetőség van az egyszerűbb (és gyorsabb) kis mennyiségű magas THC tartalmú kannabisz felvételére. A pipa belső fala kondenzátorként hatva, redukálja a kátránymennyiség tüdőbe jutását. A pipát gyakran kell tisztítani. A vízipipák még a cigarettánál is károsabbak, használatukat lehetőleg kerüljük.

4. Szennyeződésmentes kannabisz használata

Ha már kannabisz termesztésre adtuk fejünket (amely bűncselekmény) csak betegségmentes kannabiszt takarítsunk be és szárítsunk ki. Erős betegséghordózók általi (penész) fertőzések könnyen felismerhetőek. 5 perces sütéssel (150 celsius) a gombaspórák elpusztíthatóak a THC tartalom csökkenése nélkül(McPortland, 2001).

5. A kátrányanyag kicsapódást gátló inhalációs eszközök alkalmazása

Dr. Dale Gieringer kaliforniai laborjában több vaporizátort (inhaláló készüléket) tesztelt, amelyek a marihuánát 180-190 celsius-ra hevítik, s így a THC a cellulóz és más növényi összetevők égéspontja alatt elgőzölög s inhalálhatóvá válik. Ezáltal a policiklikus széndioxid képződés elkerülhető. A legjobb vaporizátorok esetében 10 egység kátrány jutott 1 egység THC-ra, kannabisz cigarettáknál ez az arány 13:1-hez, míg vízipipa használatakor 27:1. A vaporizátorok ugyan csökkentik a kátrányképződést, azonban ez a csökkentés nagyon csekély, a vízipipák pedig rosszabb eredményt mutattak mint a cigaretták. További kutatások szükségesek az inhalációs eszközök hatékonyságának növelése érdekében. Filter alkalmazása kannabisz cigarettában nem célszerű, mert nemcsak a kátrányt, hanem a kannabionidot is megszűri.

6. A Valsalva-módszer és a (túl) hosszú levegőbenntartás kerülése

A kannabisz-fogyasztók különböző technikákat alkalmaznak a tüdő nyálkahártya THC felvételének megnövelése érdekében, többek közt a Valsalva-módszert sorolhatjuk ide (ld. A szívás rizikói c. alpontban). Két tanulmány vizsgálta, hogy a hosszan benntartott levegő, szívás közben, miként hat a kannabisz felvételre. Arra az eredményre jutottak, hogy a túl hosszú levegőbenntartás nem növeli a THC abszorpcióját. Egy a Johns-Hopkins Egyetemen (USA) lefolytatott vizsgálatban, ahol 7 önkéntes levegőjét 0, 10, 20 másodpercig tartotta vissza, egy 1,75 ill. egy 3,55% THC tartalmú kannabisz cigaretta szívása közben (10 slukkot jelent ez). Az eredményeket összehasonlítva megállapították, hogy a vérplazma maximális THC-koncentrációja 61 (0 másodperc), 147 (10 másodperc), 131 (20 másodperc) nanogramm/ml volt (Azorla és tsai.). Tehát amíg a felvett THC mennyiség ténylegesen nő, ha 0-10 másodpercig benntartják a levegőt, addig a benntartás 10-20 másodpercig történő meghosszabbítása esetén nem történik további növekedés. Ezzel szemben túl hosszú levegő benntartás a kátránylerakódást növeli a THC felvétel növekedése nélkül.

7. Az orális fogyasztás és az inhaláció kombinálása

Különböző betegségi állapotok fellépése esetén az orális fogyasztás mint alapkezelés és az inhaláció szükség szerinti kombinációja hasznos lehet. A hasonló ópiát alkalmazás szokásos, a krónikus fájdalmak ill. a hirtelen beálló fájdalmak kezelésénél.

(írta: Sebestyén "Sebő" Szabolcs)

< vissza <